Search
  • Schuszter Péter

Újra itthon

A katéterezést követő ötödik napon végre hazaengedtek. Olyan szerencsétlenül kapott el az infarktus, hogy pont a négynapos ünnep elején kerültem a kórházba, és 4 napon keresztül csak az ügyeletes orvos látott. Minden tiszteletem azoké az orvosoké és ápolóké, akik ezen napokban is állták a sarat. Viszont engem a kardiológiai osztály osztályos orvosa először kedden látott, így aznap, még nem mert hazaengedni.

Szerdán viszont már megkaptam a zárójelentést. A zárójelentés átadásakor azonban még ért egy kisebb fajta sokk. Visszarendeltek jövő hétre, mert még egy érfalamat meg kell vizsgálni, mert azzal is van valami probléma, és utána dől el, hogy azzal mi lesz. Emiatt belém fognak fecskendezni valamiféle radioaktív anyagot, amivel stimulálnak egy terheléses EKG-t. Azt hittem, hogy ez egy-két óra lesz, de kiderült, hogy 5-6 órás vizsgálatról van szó. Annyira ennek nem örültem.

Felírták a gyógyszereket, 8 gyógyszert kell szednem. Ebből két vérhígító, négy a szív különböző dolgaira van, egy a gyomorra, és a nyolcadik már nem is tudom mire.

Fontos lesz majd ezeket lefényképezni, a nevüket elmenteni, hogy tudjam mondani, hogy miket szedek. Eddig napi fél vérnyomáscsökkentőt szedtem, annak a nevét is mindig elfelejtettem, de az algopyrin vásárláskor is gondolkoznom kell. Biztos nem fogom tudni nyolc különböző gyógyszer nevét megjegyezni.

Mindenesetre már nagyon vártam a hazaérkezést, Noémi, a lányom és Noémi fia otthon, végre jó társaságom lesz. Kedd este Noémi SMS-e: Öcsi lázas. Szuper, csak nem Covid-os. Ő már volt vírusos tavaly ősszel.

Másnap, már amikor itthon vagyok, elmennek tesztelésre, csütörtökre megjön az eredmény: POZITÍV. Ha valamikor ez nem jött jól, akkor ez ebben a pillanatban. Nyilván sosem jön jókor, de egy lerobbant szervezetnek meg pláne nem. Jön a teljes elkülönülés. Lányom megy haza, Öcsi szobájában marad teljes karanténban, Noémi és én pedig elkezdünk maszkban működni. Éjszakánként külön alszunk, nappal pedig nem kapunk levegőt az álarcos otthonléttől.


A kórházban nagyobb biztonságban voltam Covid oldaláról, mint itthon. De mindenki figyel rám, féltenek. Eközben már két és fél hete megkaptuk a vakcinát, elvileg az már valamelyest védelmet ad.

Csak reméljük, hogy Noémi és én nem kaptuk el a vírust. Noémi ma volt tesztelni, holnap már többet fogunk tudni.

Ettől függetlenül is az otthon ilyen körülmények között is édes otthon.

198 views1 comment