Search
  • Schuszter Péter

Nagypéntek

Updated: Apr 10, 2021

Nagypéntek van, a kereszténység legdrámaibb napja, Krisztust ezen a napon feszítették keresztre.


Áron neve napja, és ma van az autizmus világnapja is. Nincs túl meleg, nincs igazából napsütés. Ilyenkor már lehetne, de ez az év mindenben más....

Kiváló lehetőség egy kis kerti munkára. A sittet kell kipakolni a kertből. Délután 14 órakor kezdjük el a munkát. Feleségem dobálja kifelé a kisebb darabokat, én meg pakolom ki az utcára. Nem igazán élvezem a munkát, máskor sokkal szívesebben csinálok ilyen fizikai munkát. Mostanában azonban gyakran elég fáradt vagyok, de nem tudom mi az oka.

Ráadásul a gyomrom is fáj a hajlongástól. Egyre nehezebben megy a folyamatos le-fel hajlítgatás. És mindenközben Noémi meg olyan stramm, sokkal jobban bírja, mint én. De ekkor már úgy érzem, hogy elkezd forogni a világ körülöttem, azért még lemegyek a garázsba asóért és lapátért. Mire felérek vele, már érzem, hogy valami nem jó. Szólok, hogy bemegyek, mert mindjárt összeesem. Eközben kiver a víz, elkezdek zihálni. Oké, volt már ilyen. Amikor lefutsz 5-10 km-t, és kihajtod magad, akkor a végén ilyen érzésed van, 2-3 perc alatt elmúlik. De most nem akar elmúlni, sőt elkezd nyomni a mellem. A szívem alatt nyom, nagyon nyom. Nem tudok se ülni, se állni, se feküdni.... Noémi hirtelen bejön, és nem érti a helyzetet. Mi a baj? Hol fáj, mi van? Nem tudok normálisan válaszolni, de ő már tudja, keresi az infarktus tüneteit, azonnal hívja Esztert a háziorvosunkat, aki gimis osztálytársam volt. Mennyit buliztunk anno együtt, az osztálytársakkal. Eszter azonnal utasítja Noémit, hogy hívjon mentőket. Szerencsére mentő 15 perc alatt kiér, de nincs EKG-jük, csak vérnyomást tudnak mérni. 160-as, előtte 10 perccel még 115 volt. Mentős teketóriázás nélkül hívja a központot, és már visznek is a Honvéd Kórházba, én nem szívesen megyek, voltam már ott párszor, töréssel, zúzodással, ficammal, mindig hosszú-hosszú órákat kellett várni. Most is ez vár rám, nem akarom...

De nincs más lehetőség, szirénázva 10 perc alatt ott vagyunk. Egy kicsit kell várnunk, ahogy ülök egy tolókocsiban, egyre jobban fáj a szívem alatt, a hátam is. Nem nagyon bírom már, egyre erősebb a fájdalom. Észreveszi egy nővér, aki azonnal intézkedik, és visznek be egy helyiségbe, ahol felfektetnek egy ágyra és már csinálják az EKG-t.

Közben kérdések röpködnek: milyen betegségem van, milyen gyógyszert szedek, kaptam-e Covid ellen oltást, van-e gyógyszerallergiám, és még ezer másik, de ekkor már az orvos a rezidensekkel, ápolókkal együtt tudják a diagnózist. Maguk között megbeszélik, de látom, hallom hogy baj van. Rákérdezek, és erre már közlik, infarktusom volt, van. Azonnali beavatkozásra van szükség, nem kérdeznek akarom-e. Gépeket kötnek rám, folyamatosan figyelnek, hogy rendben vannak-e az értékeim. Morfiumot kapok, tűket szúrnak belém.

Nagyon jó fej mindenki, egy beteghordó srác tele van fradis tetoválással, kénytelen vagyok bevallani, hogy én is imádom a csapatot, ő ma a B-közép aktív tagja, én meg 30 éve voltam. Megbeszéljük, hogy melyik nap játszik a hétvégén a csapat, és jó nagy győzelem lesz a Budafok ellen, így is lett 4-et vágtunk...


219 views0 comments