Search
  • Schuszter Péter

Gyakorlati élettan - Berkes Tímea posztja

Ha átestél szívinfarktuson vagy bármilyen más szívproblémával élsz, akkor kérlek, válaszolj a következő kérdésre: szerinted mi az oka a te szívbetegségednek? Sorolj fel magadban három tényezőt (ha akarod, le is írhatod)! Ha megvagy, akkor olvashatsz tovább.

Hasonló kérdést feltettem a doktori kutatásom résztvevőinek is, és ott a válaszolók 80%-a említette a stresszt, vagy annak valamelyik típusát, például a munkahelyi stresszt, a családban megjelenő stresszt, vagy anyagi gondokat. Tehát ha a te listádban is szerepel hasonló, akkor nem vagy egyedül.


Ráadásul, ha így gondolod, tulajdonképpen igazad lehet: a stressz valóban hozzá tud járulni szívproblémák kialakulásához, különösen a hirtelen fellépő erős stressz, vagy a sokáig elhúzódó stressz. A hirtelen (akut) stressznek és a krónikus, tehát sokáig elhúzódó stressznek más az élettani háttere, de mindkettő befolyásolja a szívműködés szabályozását végző vegetatív idegrendszert és hormonális rendszert, tehát mindkét típusú stressz közvetlenül hat a szívünk működésére.

Ennek megértéséhez egy kis élettan szükséges, nagyon leegyszerűsítve, és kiemelve a számunkra fontos tényeket.

A szívműködés idegi szabályozását a vegetatív idegrendszer biztosítja. A vegetatív idegrendszer szabályozása pedig nem tudatos döntés eredménye, hanem a szervezet szükségleteinek a következménye.

Tehát ha valami változik a környezetünkben vagy a gondolatainkban, akkor ehhez a változó helyzethez a szervezetünk alkalmazkodni akar azért, hogy életben tartson bennünket. Ez élettanilag azt jelenti, hogy minden, ami történik velünk vagy amire gondolunk, közvetlen hatást gyakorol az idegrendszerünkre és a hormonrendszerünkre is, és ezáltal hat a különböző szerveinkre, többek között a szívünkre is

Amikor fenyegetve érezzük magunkat, a vegetatív idegrendszer szimpatikus ága aktiválódik, hatására adrenalin és noradrenalin választódik ki, ami miatt nő a szívfrekvencia (gyorsabban dobog a szívünk), nő a szívösszehúzódás ereje, növekszik a szív ingerelhetősége, összehúzódnak az erek, és megnövekedik a vérnyomás is. Mindennek eredményeként több vért tud a szervezetünknek, elsősorban a vázizmainknak biztosítani, a szervezetünk tehát felkészült arra, hogy aktívan megküzdjön egy helyzettel: elfusson vagy harcoljon. Viszont ez a szívünk számára komoly megterhelést jelent.

A fentiekből tehát logikusan következik, hogy a szervezetünknek szüksége van arra, hogy tudjon pihenni, fontos biztosítani azt, hogy legyenek olyan időszakok, amikor nem vagyunk „felhúzva”, mert a szívünk is ekkor tud pihenni, le tud lassulni, és kisebb teljesítménnyel is el tudja látni a szervezet aktuális szükségleteit.

Ilyenkor a vegetatív idegrendszer paraszimpatikus ága dominál.

Ennek a feltételeit viszont nekünk kell megteremtenünk. A szó szoros értelmében életbevágó, hogy megtanuljuk, hogyan tudjuk lecsökkenteni a stresszt okozó helyzetek számát, és megtanuljuk, hogyan tudjuk megfelelően kezelni a stresszt. A stressz ugyanis az életünk velejárója, de az nem mindegy, hogy milyen gyakran éljük át, milyen erős, és hogy hogyan kezeljük.

38 views0 comments